Bitef

emberi gonoszság megtestesítője sem. Nem lehet olyan ember sem, akinek jelleme egy anyagból áll össze, démonjai ellentmondásosak, neki is két lelke van, mint Faustnak. O megszenvedi a világ gonoszságát, abszurdumig viszi azt, hogy a tökéletes megismerés állapotában szabaduljon meg tőle, ha már a világot sem gonoszsággal, sem jósággal nem lehet megváltani. Életében a gonoszság és a gonoszság rettegése összetartozik. Ennek az emberi helyzetnek, gyakran éppen Shakespeare-re utalva, mélységét Sörén Kierkegaard jelezte, amikor a bűnről mint kétségbeesésről beszélt, ám ez a kétségbeesés nem állapodik meg alacsony fokon, hanem maximalizmusra tör. Hisz az igazi bűn nem az elkövetett bűnös tettek összessége, hanem a »bűnben való megmaradás« eredménye. Az ezt előidéző kétségbeesés sokkal termékenyebb, mint a közönséges, a hétköznapi, amely csak átmeneti jellegű és megmarad a keresztény kozmológiában. »A bűnben való megmaradás rosszabb az izolált bűnöknél, mert az maga a bűn« - írta a neves dán filozófus. A keresztény kozmológiában a bűn elveszti mágikus és démonikus jellegét, hisz mindig számíthat a megbocsátásra. A bűnben való megmaradás igazi veszélyét szenvedélyesen ecsetelte Szent Ágoston, és arról írt, hogy az a silány lélek, aki »nem is arra vágy ik, hogy gyalázattal elérjen valamit, hanem magát a gyalázatot áhítja«. 111.

RIČARD 111/PHOTO RADOVAN BÉLÉSŰN

Richárd világában - Ristié értelmezésében - sem az a megdöbbentő, hogy valamit gyalázattal ért el, hanem az, hogy volt ereje áhítani magát a gyalázatot. De ugyanakkor félelmetes önismeretének köszönve tudja, nincs megbocsátás. Tudja, hogy minden tettnek súlya van, s egyetlen tettet sem lehet az ember életéből kitörölni. Életében ezért találkozik a szabadság és a hit konfliktusa. Ezt a (ma nagyon időszerű) konfliktust pontosan tárta fel Kierkegaard, midőn a hit igazi ellentétét a bűnben látta. Aki nem hisz, az a bűn útjára tért. A hívő követhet el bűnöket, de nincs a bűn útján. Ristié előadásának szelleme ebbe, a hit és a bűn ellentmondásába helyezi a modern tragédia lehetőségeit, a mai Shakespeare-értelmezés gondolati alapjait. Az ilyen

elképzelésű shakespeare-i világ a mi korunkra tekint. Az előadás egyébként nem tartalmaz semmiféle erőszakos korszerűsítést, az allegorikus jelentésű kosztümök nem utalnak közvetlenül egy időre sem. Inkább egyhén stilizáltan, se nem korhűen, a shakespeare-i korszakra utalnak. A színtér, a palicsi sétány, a természetes tér, méginkább semlegesíti a konkrét korszakra való utalást. S mégis, a rendezői koncepció kifejezetten mai jelentéseket tár fel. Ennek okát abban látjuk, hogy ez a Richárd, sokkal ambivalensebb annál, minthogy csak gonosz legyen. O megszenvedi a sorsát, és retteg a hittől is. Körülötte romok, saját destrukciójának bizonyítékai, de mindez még nem elég bizonyíték arra, hogy 7 önmagában szilárd pontot fedezett fel. 111. Richárd tragédiája, hogy sohasem lehet tökéletesen gonosz, a hit ellenében az abszolútumot nem találja meg soha. A bűn útja végtelen. A szabadkai 111. Richárd ezért különös jelképpen zárul. A Richmonddal vívott nagy csata elmarad. Ennek az előadásnak a Richárdja csak büntetésének egy részétől szabadulna meg, ha a csatatéren szenvedne vereséget. Helyette a Glob Színház vakító fényvilágából Richmond lép ki, s vezeti a lovat, melyért Richárd esedezett. A fehér jelmezbe öltöztetett Richmondot a mesék lovagjaként látjuk, misztikus felszabadítót jelképez. Csak néhány szót

mond. 111. Richárd torkából újra feltör a híres mondat: »Lovat! Lovat! Országomat egy lóért«. Richmond felkínálja neki ezt. Ki győzött, és ki vesztett? Ki melyik útra tér? Ristié a Jó és a Gonosz harcát mutatta meg az előadásban. Csakhogy a Jó és a Gonosz, akár a mítoszokban, bonyolultan találkozik egymással. Valójában Richárd vereséget szenvedett, mert a jóság megfosztotta a szabadságtól. A Jóságnak erre van ereje. Csak az a kérdés, hogy ki tudja hogy lesz-e ereje a szabadságra? Hisz e korban minden erő túlságosan magáénak vallotta a szabadságot, ezért nem tudta azt megvalósítani. Az előadás Richmondja távoli álomkép, olyan mint az utópikus ígéret. Richmond nem mondhat többet. □ Végei László

RIČARD Ш/РНОТО RADOVAN BÉLÉSŰN